TÁLYÉKOZODÁS

Az köztudott, hogy a Nap keleten kel, és nyugaton nyugszik. Természetesen ez is csak hozzávetõleg igaz, ugyanúgy, mint az az állítás, hogy az északi féltekén a Nap délben pontosan dél felé, a déli féltekén pedig pontosan észak felé látszik. Tudnunk kell, hogy ezek az ismeretek csak hozzávetõlegesen alkalmasak iránymeghatározásra, de ettõl függetlenül segítségünkre lehetnek.

Számlapos óra használata iránymeghatározásra
Elõször azzal kell tisztában lennünk, hogy melyik féltekéjén vagyunk a Földnek. Ez azonban általában nem szokott gondot okozni. Ha az északi félgömbön vagyunk, forduljunk úgy, hogy az óra kismutatója a Nap irányába nézzen. Ebben az esetben a déli irányt a kismutató és a 12 óra közötti szögfelezõ egyenes mutatja. Amennyiben a déli féltekén tartózkodunk, az eljárás a következõ: a 12 órának kell a Nap felé mutatnia, és ez az egyenes, valamint a kismutató közötti szögfelezõ egyenes jelöli ki az északi irányt.

Bézból megjegyzései:
1. Északi-Déli félteke meghatározás nagyon egyszerû. A napórás módszert kell alkalmazni, miszerint, ha az árnyék az óramutató járásával megegyezõen halad, akkor az északi féltekén vagyunk. Viszont ha ellentétesen halad, a déli félgömbön vagyunk. Ilyenkor a nap északon delel.
2. Az órás égtáj meghatározásnál nagyon fontos, hogy HELYI IDÕ legyen állítva az órán, mert különben rosszul határozzuk meg az irány. Ha az idõzóna stimmel, de nyári idõszámítás van, akkor nem a 12 óra, hanem az 1 óra iránya lesz a felezendõ szög egyik szára.


"Bot és árnyék" módszer

Szúrjunk le a sima földbe egy kb. fél méteres, egyenes botot. A bot köré rajzoljunk egy olyan kört, amelynek sugara megegyezik a bot árnyékának hosszával. A bot árnyékának és a körívnek a metszéspontját jelöljük meg egy kõvel. Ahogy a Nap halad a pályáján, az árnyék hossza is változik. Amikor az árnyék hossza ismét pontosan a kör sugarával megegyezõ hosszúságú lesz, akkor az árnyék körívvel alkotott metszéspontját ismét jelöljük meg egy kõvel. A leszúrt botot a két kõvel összekötõ egyenesek szögfelezõje az északi féltekén a déli, a déli féltekén pedig az északi irányt mutatja. Természetesen ezek ismeretében már az kelet-nyugati irány is könnyedén meghatározható.

Ennek meghatározására azonban ismert egy másik módszer is, amely ugyancsak a bot-árnyék módszert alkalmazza (1. kép). Ehhez a sima földbe le kell szúrnunk egy egyenes botot, amely kb. 1 m magas. Tegyünk az árnyék végére egy követ. Majd kb. 10 perc elteltével ismét jelöljük meg az bot árnyékának végét egy kõvel. A két követ összekötõ egyenes jelöli ki a nyugat-keleti irányt. Ebbõl az irányvonalból valamint a napszak és azon ismeret birtokában, hogy a Nap keleten kel, nyugaton nyugszik, megállapítható, hogy merre van kelet ill. merre van nyugat. Az észak-déli irány természetesen erre merõlegesen szintén meghatározható.





Idõmeghatározás (2. kép)

Az észak-déli, és a kelet-nyugati vonal metszéspontjába szúrjunk le egy botot. Ez lesz a bot köré rajzolt kör középpontja. A Föld bármely pontján a kelet-nyugati vonal nyugat felé esõ részénél 6, a kelet felé nézõnél 18 óra van. Értelemszerûen az észak-déli irányvonal a 12 órát jelenti. Ezek alapján a kapott félkörívet 12 egyenlõ részre osztva, a bot árnyéka, mint kismutató mutatja az idõt. Az égtájak meghatározásában bizonyos természeti jelek is a segítségeinkre lehetnek. Ilyenek például a növények tulajdonságai, amelyekbõl csak kellõ tapasztalat és ismeret birtokában vonjunk le az égtájakra vonatkozó következtetéseket. Igyekezzünk lehetõség szerint minél nagyobb számú mintával dolgozni, és érdemes eredményeinket más mérési módszerek eredményeivel (lásd fent) is összevetni.

• a virágok általában a Nap irányába fordulnak
  
• a fa nap felõli oldalán dúsabb a lombkorona
  
• a moha többnyire a fa nedvesebb, vagyis a nap járásával ellentétes oldalán nõ, de ne feledjük, hogy a moha növekedésében más tényezõk is szerepet játszanak
  
• az északi féltekén a fatönköknél jól megfigyelhetõ évgyûrûk a déli oldalon közelebb futnak egymáshoz és ugyanezen oldalon a kéreg is elnyújtottabb