TÁJÉKOZÓDÁS TEREPEN

Tájékozódás és tereptan Terepismeret A terep nem más, mint földünk felszíne, a rajta lévõ természetes és mesterséges tereptárgyakkal együtt. Domborzatnak a terep felszíni egyenetlenségeit nevezzük. Két legfontosabb alapeleme a sík és a lejtõ. A magasságok mérésének alapja a nyugalomban lévõ tenger középvízszintje (az Adriai-tenger középszintje, azaz a dagály és az apály középértéke). A tenger középszintjéhez viszonyított abszolút magassággal kifejezzük az adott felszín tengerszint feletti/alatti magasságát/mélységét. Magyarországon a Velencei-hegységben Nadap községnél található a szintezési õsjegy egy gránitbánya udvarán. Ennek magasságát mûszeres pontossággal bemérték, hitelesítették a tenger szintjéhez viszonyítva (tszf. 173,83850 m). A magasságok pontosításánál ma már a mûholdas mérések is segítenek. A domborzat ábrázolása A domborzat ábrázolása akkor sikeres, ha kifejezi az adott terepidom kiterjedését, magasságát, lejtésviszonyait, érzékelhetõvé teszi a terepidom alakját, és lehetõvé teszi a pontos mérését. Ha mindezen igényeknek meg akarunk felelni, a térképeken szintvonalakkal ábrázoljuk a domborzatot. A szintvonalas eljárás lényege az, hogy a terep domborzatát a tengerszinttõl kiindulva egymástól egyenlõ távolságra lévõ és egymással párhuzamos síkokkal elmetsszük. A tenger közepes szintjével párhuzamos metszõsíkok kijelölik a szintvonalakat. A felszín azonos magasságú pontjait összekötõ szabálytalan görbe vonalakat nevezzük szintvonalaknak. Az alapszintvonalak közötti leggyakrabban elõforduló szintvonalközök: <TABLE border=0 cellSpacing=0 width=499> <TR> <td vAlign=center width="50%"></TD> <td vAlign=center width="50%"> Szintvonalköz </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="50%"> 1 : 5 000 </TD> <td vAlign=center width="50%"> 1 m </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="50%"> 1 : 10 000 </TD> <td vAlign=center width="50%"> 2 m </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="50%"> 1 : 25 000 </TD> <td vAlign=center width="50%"> 5 m </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="50%"> 1 : 50 000 </TD> <td vAlign=center width="50%"> 10 m </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="50%"> 1 : 100 000 </TD> Térkép méretaránya <td vAlign=center width="50%"> 20 m </TD></TR></TABLE> Az alapszintvonalak ábrázolása vékony, folytonos, barna színû vonallal történik. A tájékozódás megkönnyítése érdekében minden ötödik szintvonalat megvastagítanak. Ez a fõszintvonal. A szintvonalak tengerszint feletti magasságát számok mutatják. A domborzat "fent" és "lent" meghatározásához a szintvonalakra rajzolt, a lejtés irányába mutató kis vonalak, az eséstüskék nyújtanak segítséget. Az eséstüske mindig a lejtõ irányába mutat. A felszín ábrázolása A földfelszín arányosan kisebbített, saját jelkulccsal ellátott, síklapon ábrázolt felülnézeti rajza a térkép. A térkép méretaránya jelzi, hogy a valóságnál hányszor kisebb, azaz milyen arányban kicsinyített az ábrázolt felszín. Az 1:40.000 jelölés azt jelenti, hogy a térképen mért 1 centiméter távolság a valóságban 40.000 centiméter (400 m), vagyis a valóságosnál negyvenezerszer kisebb a térképi ábrázolás. A domborzatot, növényzetet és a vizeket természetes, míg az emberek által létrehozott építményeket (épületek, kilátótorony, utak...) mesterséges tereptárgyaknak nevezzük, és térképjelek segítségével ábrázoljuk. A térképjelek többsége nem tudja méretarányosan feltüntetni a tereptárgyakat ezért ezeket meghatározott alakú jelekkel ábrázoljuk. A térképen bizonyos tereptárgyakat meghatározott színekkel ábrázolunk. Barnával a domborzatot, zölddel a növényzetet, kékkel a vizeket, pirossal a határokat, közutakat, jelzett turistautakat. A nevek, feliratok, ill. a mesterséges tereptárgyak jelölése fekete színnel történik. A magassági pontoknál kiírt fekete számok –a barna szintvonal-számokhoz hasonlóan– a tengerszint feletti magasságot mutatják. A folyóvizeknél feltüntetett fekete törtszámok számlálójában a folyó szélességét, nevezõjében a mélységét fejezik ki. (pl.15 / 4). A folyóknál a sodrásirányt fekete nyíllal jelölik. A nyílra írt fekete szám a vízfolyás sebességérõl tájékoztat. A hidaknál jelölt törtszámok számlálójában a híd hosszát (esetleg kötõjellel mellette a híd szélességét), nevezõjében a híd teherbírását jelölik. Az erdõk térképjele mellett feltüntetett törtszám számlálója a fák közepes magasságát, nevezõje a fatörzsek átlagos vastagságát mutatja (20 / 0,2 , vagyis lombos erdõben átlagosan 20 méter magasak a fák, míg törzsvastagságuk átlagértéke 20 centiméter /0,2 méter/). A térkép hálózata a fokhálózatot, turistatérképeknél a kilométer-hálózatot jelenti. A térkép keretén a hálózati számokat jelölik. A térkép felsõ széle irányában van az északi irány. Ha a térkép keretvonalai nem párhuzamosak a fõvilágtájakkal, tehát nem "északfejesek", akkor a térképen külön fel kell tüntetni az északi irányt. </FONT>Tájékozódás Tájékozódás annyit tesz, mint megállapítani, hogy egy vagy több ismert helytõl milyen távolságra és milyen irányban vagyunk és azt sem árt tudnunk, milyen szintkülönbségek (magasságkülönbségek) várnak ránk. Tájékozódás távolságbecsléssel a terepen Bizonyos dolgok, tereptárgyak távolságát a legkönnyebben látással, és hallással tudjuk megbecsülni. A távolságbecslés sok gyakorlást igényel. Segíti a tanulást, ha tudjuk: közelebbinek látszik, ha: világos és élénk színû, süti a Nap, alulról nézzük, síkságon szemlélõdünk (a terep tagolatlan). távolabbinak látszik, ha: sötét színû, árnyékban, ködben, esõben van, felülrõl nézzük, hegyes-dombos vidéken (tagolt terepen) vagyunk. A távolságbecsléshez jó, ha ismerjük a következõket: <TABLE border=0 cellSpacing=0 width=499> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Templom, magas torony </TD> <td vAlign=center width="33%"> 10-20 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Falu, nagyobb épület </TD> <td vAlign=center width="33%"> 8-9 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Magányos ház </TD> <td vAlign=center width="33%"> 7-8 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Magányos fa </TD> <td vAlign=center width="33%"> 3-5 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Házkémény </TD> <td vAlign=center width="33%"> 3-4 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Autó </TD> <td vAlign=center width="33%"> 3 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Mozgó ember </TD> <td vAlign=center width="33%"> 1-2 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Álló ember </TD> <td vAlign=center width="33%"> 0,5-1 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Ablakok kerete </TD> <td vAlign=center width="33%"> 0,5 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Ruházat </TD> <td vAlign=center width="33%"> 0,25 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="67%"> Arc részei </TD> <td vAlign=center width="33%"> 0,1 km </TD></TR></TABLE> távolságból ismerhetõk fel. Hallásunkat két fõ tényezõ befolyásolhatja: a szélirány és a levegõ páratartalma, tehát a következõket ennek megfelelõen helyesbíteni kell. <TABLE border=0 cellSpacing=0 width=499> <TR> <td vAlign=center width="68%"> Autópálya </TD> <td vAlign=center width="32%"> 2-3 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="68%"> Autó- és traktormotor </TD> <td vAlign=center width="32%"> 2 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="68%"> Favágás </TD> <td vAlign=center width="32%"> 0,5-1 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="68%"> Kalapálás és fejszehang </TD> <td vAlign=center width="32%"> 0,5 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="68%"> Kiabálás </TD> <td vAlign=center width="32%"> 0,5 km </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="68%"> Felismerhetõ beszédhangok </TD> <td vAlign=center width="32%"> 100 méter </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="68%"> Szófoszlányok </TD> <td vAlign=center width="32%"> 75 méter </TD></TR> <TR> <td vAlign=center width="68%"> Érthetõ beszéd </TD> <td vAlign=center width="32%"> 10-50 méter </TD></TR></TABLE> Tájékozódás a távolság számításával és mérésével Távolság mérése a térképen A távolság mérése a térképen a feltüntetett vonalas aránymérték (vagyis a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték) segítségével történik. A térképi távolság lemérésére használhatunk gördülõ távolságmérõt, illetve cérnaszálat, fûszálat, s a lemért távolságot a vonalas a</FONT>ránymértékre helyezve megkapjuk a terepi távolságot. A lemért távolság átszámítása A térképen mért távolságot elosztjuk a térkép méretarányával. Például: A lemért távolság a térképen 4 cm, a térkép méretaránya: 1:40.000, akkor 4 cm x 40.000 = 160.000 cm = 1,6 km Ha a lemért távolság a térképen marad 4 cm, a térkép méretaránya viszont nagyobb, például: 1:25.000, ebben az esetben 4 cm x 25.000 = 100.000 cm = 1 km, azaz a térképen mért 4 cm távolság a terepen 1 km-nek felel meg, vagyis az 1:25.000 méretarányú térkép részletesebb, pontosabb ábrázolást tesz lehetõvé. Tájékozódás iránymeghatározással Az északi irány meghatározása az iránymérések alapja. Nappal a közelítõ északi irány a következõ módszerrel határozható meg: Tartsuk a számlapos órát vízszintes helyzetben magunk elõtt és fordítsuk úgy, hogy az óra kismutatója a Nap felé forduljon. A kismutató és az óra számlapján lévõ 12-es szám közötti szöget felezzük meg, s a szögfelezõt a képzeletben hosszabbítsuk meg mindkét irányba. Ez a vonal határozza meg az észak-déli irányt. Éjszaka a közelítõ északi irány a következõ módszerrel határozható meg: Csillagos éjszakán tájékozódhatunk a Göncöl-szekér segítségével is. A Göncöl csillagkép "szekerének" két leghátsó csillagát képzeletben kössük össze, s a két csillag távolságát ugyancsak képzeletben az ötszörösével meghosszabbítva a Sarkcsillaghoz jutunk. Ennek a vonalnak az iránya határozza meg az északi irányt. Az elõzõ lehetõségek csak megközelítõen határozzák meg az irányokat. Biztos útbaigazítást csak tájolóval jól betájolt térkép nyújthat. Tájékozódás iránytûvel és tájolóval Az iránytû egy szelencében szabadon feltámasztott mágnestû, melynek sötétebb színû vége a mindenkori mágnes északi irányba mutat. A szelencében a tû alatt a fõ- és mellékvilágtájak ábrázolása látható. Az iránytû csak tájékoztatásra szolgál, irányszöget nem tud mérni. A tájoló is egy szelencében szabadon feltámasztott mágnestû, de a szelence forgatható, s ezáltal irányszöget is tudunk mérni. Irányszögnek nevezzük valamely iránynak az északi (vagy déli) iránnyal bezárt szögét. Két típusú tájolóval találkozhatunk: a lap-, és a katonai (vagy Bézárd) tájolóval. A térkép tájolása iránytûvel vagy tájolóval A tájoló forgatható szelencéjét úgy kell beállítani, hogy a szelence É-D iránya egybeessék a tájoló irányvonalával. A tájolót úgy kell a térképre tenni, hogy irányvonala (s ez egyben É-D vonala) egybeessék a térkép É-D vonalával. A vízszintesen tartott térképen a tájolóval addig kell forogni, míg a mágnestû É-D iránya egybeesik a térkép és a tájoló egyeztetett É-D irányával.

4.4. Tájékozódás iránymeghatározással


Az északi iránymeghatározása az iránymérések alapja. Megkülönböztetünk:

1. földrajzi északot
   
2. mágneses északot
   
3. térképi vagy hálózati északot (lásd I. kötet A felszín (terep) ábrázolása: a térkép c. rész)
   

Földrajzi vagy csillagászati észak: a földgömb minden pontján az Északi-sarkra mutató irány. Valamely iránynak a földrajzi északkal bezárt irányszögét azimutnak nevezzük.
Mágneses észak: az iránytű által jelzett északi irány, mely a föld mágneses pólusa irányába mutat. A mágneses pólus állandóan változtatja helyét, ezért a mágneses észak is változik. Mágneses elhajlásnak (deklinációnak) nevezzük a mágneses északi iránynak a földrajzi északkal bezárt szögét. A változás értéke olyan kicsi, hogy gyakorlatilag elhagyható.
Térképi vagy hálózati észak: a térkép hosszúsági köreinek, ill. kilométerhá-lózati vonalainak a térkép felső széle felé mutató iránya. Ha a térkép nem "északfejes", azaz az északi irány nem a térkép felső széle irányába esik, akkor külön jellel, egy nyílra helyezett É betűvel (É) jelzik az északi irányt.
Ősszel a vándormadarak délre repülnek, tavasszal viszont észak felé. A kövek és a fák észak felé néző oldalai mohásabbak lehetnek. A magányos fák déli ágai erősebbek, lombozatuk dúsabb. Télen a déli lejtőkön gyorsabb a hóolvadás.
4.4.1. Hogyan tájékozódhatunk nappal?


Tartsuk a számlapos órát vízszintes helyzetben magunk előtt és fordítsuk úgy, hogy az óra kismutatója a Nap felé forduljon. A kismutató és az óra számlapján lévő 12-es szám közötti szöget felezzük meg, s a szögfelezőt a képzeletben hosszabbítsuk meg mindkét irányba. Ez a vonal határozza meg az észak-déli irányt.
A Nap nyáron reggel 6-7 óra fele látható keleten, délután 15 óra körül délnyugaton és este 18 óra tájban nyugaton. Pontosan déli 12 órakor a felszínre merőlegesen állított pálca árnyéka északi irányba esik.
4.4.2. Hogyan tájékozódhatunk este és éjszaka?


Az első holdnegyed időszakában a Hold este 18 órakor van délen, éjfélkor nyugaton. Telihold idején este 18 órakor keleten, éjfélkor délen és reggel 6 órakor nyugaton található. Az utolsó holdnegyed időszakában a Hold éjfélkor keleten, reggel 6 órakor délen található.
Csillagos éjszakán tájékozódhatunk a Göncöl-szekér segítségével is. A Göncöl csillagkép "szekerének" két leghátsó csillagát képzeletben kössük össze, s a két csillag távolságát ugyancsak képzeletben az ötszörösével meghosszabbítva a Sarkcsillaghoz jutunk. Ennek a vonalnak az iránya határozza meg az északi irányt.
Ezek a jelenségek csak megközelítően határozzák meg az irányokat. Biztos útbaigazítást csak tájolóval jól betájolt térkép nyújthat.