TÉRKÉP TAN

1 A tereptan meghatározása

A tereptan a térképészet tudománynak egy alkalmazott, gyakorlatias ága. A turista tereptan a terep és térkép megismerésére szolgál, részletesen foglalkozik:

a terep jelentőségével, sajátosságaival;

a terepen történő tájékozódással;

a térkép ismeretével, olvasásával, felhasználásával;

túrák alatt szükséges egyszerűbb vázlatok készítésével.

Def.: A terep földünk felszínét a rajta található természetes és mesterséges tereptárgyakkal terepnek nevezzük.

2 Terep fajták

Tereptani szempontból

Tereptárgyak szerint - (erdős, fás, puszta, mocsaras, beépített)
Domborzat szerint - (sík, dombos, hegyes)

Turista szempontból
Mozgás szerint – (összefüggő, részben átszeldelt, átszeldelt)
Megfigyelés szerint – (nyílt, részben fedett, fedett)

3 Egyszerűbb mérések a terepen

3.1 Távolságbecslés
Távolság meghatározás tereptárgyak alapján;
távolságbecslés tárgyak látszólagos szögméretei alapján;
távolság becslés távcsővel;
távolságbecslés lépésméréssel, kakas járással.

3.1.1 Távolság meghatározás tereptárgyak alapján

A tereptárgyak alapján történő távolságbecslés milliméteres vonalzó segítségével történik. Ehhez azonban ismernünk kell az adott tereptárgy méretét, magasságát, vagy szélességét. A vonalzó segítségével az eljárás a következő: Tartsuk a vonalzót a szemünk elé kartávolságra, szemünktől kb. 60 cm-re. Olvassuk le a vonalzón milliméterekben a tereptárgy látszólagos magasságát, vagy szélességét. A tereptárgy és köztünk lévő távolságot a következő egyszerű képlettel tudjuk kiszámítani:

ahol s a tereptárgy távolsága (cm-ben), m a tárgy általunk ismert cm-ben vett magassága, (vagy szélessége), sz a vonalzón milliméterrel mért látható magassága, (vagy szélessége). (1. ábra)

TÉRKÉP TAN Image005

Például: a terepen levő 4m magas telefonoszlop a vonalzón 6mm-t fed, tehát az oszlop távolsága:
TÉRKÉP TAN Image008

3.1.2 Távolságbecslés tárgyak látszólagos szögméretei alapján

Látszólagos szögméret alapján történő távolságbecslés megértéséhez ismerni kell a hossz és szögértékek összefüggését. Képzeljük magunkat egy olyan kör középpontjában, amely keresztül halad azon a tereptárgyon, amelynek a távolságát meg akarjuk határozni. Az ilyen kör sugara egyenlő a távolsággal (r vagy s ).

A geometriából tudjuk, hogy az ilyen kör kerülete (k) kb. hatszor (pontosabban 6,28-szor) hosszabb a sugárnál (r vagy s). Ha a kör kerületét felosztjuk 6000 egyenlő részre, amelyet a szögmérések mértékegységének veszünk és vonásnak nevezünk (v) akkor az ilyen beosztás hossza egyenlő:

, ebből k = 6 s-el, tehát az eredmény: TÉRKÉP TAN Image013

vagyis a kerület 1/6000 része egyenlő egy vonással. A vonásmérésnél az elfogadott olvasási és írásmód az, hogy külön mondjuk, illetve írjuk az ezres és százas vonásokat, utána pedig (írásnál kötőjellel) a tízes és egyes vonásokat. Ha nincsenek ezresek, százasok, tízesek és egyesek, akkor ezek helyét nullával pótoljuk. A szögek olvasása a következő

Vonásérték	Írva	Mondva
2950	29-50	huszonkilenc ötven
155	01-55	nulla egy ötvenöt
30	0-30	nulla harminc

A vonásrendszer előnye a fokrendszerrel szemben az, hogy lehetővé teszt a gyors és könnyű áttérést a szögmérésről a távolságmérésre és fordítva. Ezért főleg a távolságok meghatározásánál használjuk. Az előző képletből kiindulva a vonás fogalmából következik, hogy egy vonás hossza egyenlő a távolság ezred részével. Természetesen két vonás vagy három vonás esetében is fennáll ez. Így az ív hosszát vonásokkal a következő képlettel fejezhetjük ki:

Kis szögeknél, amelyeknek értéke a 300 vonást nem haladja meg, az ívet és annak megfelelő érintőt egyenlőnek vehetjük. Ezt az érintőt jelöljük m-mel. (2. ábra) Ha az előző képletbe az i helyébe m-met írunk és a képletet arányosságra átalakítjuk, akkor:

m: s= v : 1000

Ezt az arányosságot vonásképletnek nevezzük. Ebből az arányosságból akár a r-t, akár az m-et ki tudjuk számítani, attól függően, hogy távolságot vagy tárgy magasságát, akarjuk megtudni. Ha a távolságot, akarjuk meg határozni a következő képlettel tehetjük:

Ha a magasságot akarjuk meghatározni, akkor

Ez utóbbit képlettel csak akkor használjuk, ha a vonásszög nagysága nem haladja meg a 300 vonást. Például: - az előzőekben ismert 4m magas telefon oszlopot 0-10 v alatt látjuk, határozzuk meg a távolságot:

Ha összehasonlítjuk a kapott eredményt az előzővel, azt látjuk, hogy a vonásképlet alkalmazása gyorsabb és sok esetben pontosabb is. Például: a tőlünk 200 m-re levő fát 0-40 v alatt látjuk, mennyi a fa magassága?

A leírtakból láthatjuk, hogy gyorsan és egyszerűen tudunk a terepen távolságokat meghatározni, amit kis gyakorlással hamar elsajátíthatunk.

3.1.3 Egyszerűbb eljárások a tárgyak látszólagos vonásértékének megmérésére

3.1.3.1 Látcsővel

Ismeretes, hogy a legtöbb látcső látómezejében vonásbeosztással ellátott szálkereszt van. A látómező rajzát a 4. ábra mutatja. Az ábrán egy kis beosztás nagysága 2 vonásnak felel meg, minden ötödik beosztás nagyobb, ezek a tízes beosztások. Ezen nagyobb beosztások közül minden második számot kap, így a beosztás fölé írt 2-es szám 20 vonást jelent, míg a 4-es 40 vonást és így tovább.

A tereptárgyak szögértékének megméréséhez irányítsuk a látcsövet a tereptárgyra, olvassuk le a tárgyat fedő beosztásokat. A kapott beosztások leolvasását vonásokban fejezzük ki.

Pl. a csúcson a gúla magassága 4 m. A gúlát a látcső függőleges beosztásának 2 és 1/2 beosztása fedi. (lásd 3. ábra) Mennyi a rúd távolsága?

Mivel a szálkereszt egy beosztása 2 vonásnak felel meg, tehát a rudat 5 vonásnak megfelelő szögben látjuk. A rúd távolsága tehát a következő:

3.1.3.2 Vonalzóval

Látcső hiányában szögmérésre beosztással ellátott vonalzót is használhatunk. A vonalzóra a beosztásokat legcélszerűbb 0,6 mm-ként felszerkeszteni. A szögek mérésénél ezt a vonalzót szemünk magasságában nyújtott kartávolságra kell tartanunk, azaz szemünktől átlagosan 60 cm távolságra. (lásd. 4. ábra)

TÉRKÉP TAN Image033

Ilyen feltételek mellett, minden beosztás egyenlő 1/1000 távolsággal, szemünktől a vonalzóig (60cm : 1000 = 0,6 mm). Így ha a beosztást, mint 60 cm sugarú ívet tekintjük, megállapíthatjuk, hogy minden beosztás egy vonásnak felel meg. Tehát a megfigyelt tárgy látszólagos szögnagysága vonásokban egyenlő a tárgy vonalzón mért beosztásainak számával.

Pl.: a két szomszédos telefonoszlop közötti 50 m-es távolságot a vonalzón 80 beosztás fedi. Mennyi az oszlop távolsága?

Sok esetben túránk alatt sem látcsövünk, sem 0,6mm-es vonalzónk nincs. Ilyen esetben a szögek vonásokban való méréséhez használhatunk bármilyen mm-es beosztású vonalzót is. Ennek használata megegyezik az előbbivel, de az ilyen vonalzót szemünktől nem 60, hanem 50 cm-re kell tartani. Ebben az esetben 1 mm 2 vonásnak felel meg.
3.1.3.3 Kéznél levő tárgyakkal

Amennyiben semmiféle segédeszköz nem áll rendelkezésünkre, akkor felhasználhatunk bármilyen más, kéznél levő kisebb tárgyat, vagy ujjunkat, tenyerünket stb. amelyek méreteit vonásokban ismerjük. Ennél ügyeljünk arra, hogy mérésnél a tárgyat vagy ujjunkat 60 cm kartávolságra vigyük szemünktől és ezek segítségével, összehasonlítással határozzuk meg annak a tárgynak szögértékét, amelynek a távolságát meg kell állapítani. A keresett távolságot a már ismert képletből számítjuk ki. Bármilyen kéznél levő tárgy szögértékét könnyen megkaphatjuk úgy, hogy mm-es vonalzóval megmérjük. Arra ügyeljünk, hogy a 60 cm-re kinyújtott karnál 0,6 mm felel meg 1 vonásnak. Pl. a gyufásdoboz szélessége 36 mm, a szögmértékben ez megfelel 36 : 0,6 = 60 vonásnak. Hüvelykujjunk vas tagsága 40 vonás, egy ujjunk vastagsága 25 vonás, a ceruza vastagsága 10-11 vonás stb.

TÉRKÉP TAN Image038

3.1.3.4 Egyéb módon

a) Lépéssel való méréssel. Itt elsősorban ismernünk kell saját lépésünk hosszát, illetve gyakorolni kell az egyenletes lépéssel, való járást, különösen kedvezőtlen feltételek mellett (hegyes terepen, hóban stb.). Saját lépésünk hosszát megállapíthatjuk így, hogy kijelölünk egy ismert távolságot (két km-kő közötti távolságot) és azt oda vissza lelépjük. A két mérés középarányosát vesszük. Lépéshosszunk ismeretében könnyen leléphetjük a keresett tárgy távolságát méterekben.

b) A távolság meghatározása a túra idejéből.Amennyiben ismerjük saját mozgásunk gyorsaságát, könnyen kiszámíthatjuk a megtett távolságot óránk segítségével. Pl. túránknál a menet közepes sebessége 5°-ig kb. 5 km/óra, míg 25°-ig kb. 2-3 km/óra, 30°-ig 1,5-2,5 km/óra stb.

c) Távolságok meghatározásának pontossága. Azitt ismertetett módszerek pontossága függ a turista gyakorlottságától, az adatok pontosságától, a meghatározandó távolságoktól és a mérések feltételeitől. Általában 600 m-ig a gyakorlott turista hibája nem haladja meg a távolság 10-15 %-át. Nagyobb távolságoknál a hibák elérhetik az 50%-ot is. A lépéssel mért távolságok hibája, egyenletes lépés és pontosan ismert lépéshossz esetén, átlagosan a mért távolság 2-4%-a.
3.2 Fontosabb tárgyak méretei

Befejezésül ismertetjük néhány tárgy hozzávetőleges méretét. Ezeknek a méreteknek ismerete lehetővé teszi, hogy a terepen különböző méréseket végezzünk.

Közepes ember magassága 1,65m
Lépés átlagos hossza 0,75 m
Kinyújtott kéz átlagos hossza 0,6 m
Személygépkocsi szélessége 1,5 m
Személygépkocsi magassága 1,9 m

4 A világtájak megállapítása

4.1 Álláspont meghatározása tereptárgyakhoz, domborzathoz viszonyítva
egyedülálló fák koronái délről lombosabbak;
a Dunántúlon É széljárás az uralkodó;
egyedülálló fatörzs É-on mohás;
kivágott fák évgyűrűi É-on sűrűbbek;
a görögkeleti templomok keresztjei K felé néznek;
az erdőben lévő tisztások É-i szélein a fű sűrűbb;
egyes állatok földbe vájt lyukai D-re néznek;
télen a hó az építmények É-i oldalán vastagabb (hófúváskor ez a módszer nem használható).

4.2 Sarkcsillag segítségével

Éjjel az északi irányt a sarkcsillag segítségével határozzuk meg, amely kisebb eltéréssel mindig az északi irányban fénylik. Ennek alapján, ha arccal a sarkcsillag felé fordulunk, akkor előttünk lesz észak, hátunk mögött dél. A sarkcsillagot a kismedve csillagképben a következő módon találhatjuk meg:

a., keressük meg a Nagy Medve csillagképét és ebben a Göncölszekér jól látható 7 fényes csillagát.

b., Hosszabbítsuk meg képzeletben a Göncölszekér két hátsó csillagán áthaladó egyenest és erre az irányra rámérjük a két csillag közötti távolság ötszörösét akkor ott megtaláljuk a sarkcsillagot, amely valamivel halványabb fényű, mint a Nagy Medve csillagképben a Göncölszekér csillagai.

Ezzel a módszerrel a földrajzi északi irányt határozhatjuk meg 1-2 fokos eltéréssel.

4.3 Nap állása alapján

Magyarország közepes földrajzi szélessége (45 - 50°) alatt általában a nap 6-kor keleten, 12 órakor délen, 18 órakor nyugaton van. Így a nap állásából hozzávetőlegesen megállapíthatjuk a világtájakat.

Pl. délben az árnyékok pontosan É felé mutatnak. Így a nap delelésekor forduljunk úgy, hogy pontosan az árnyékunk meghosszabbítása irányába nézzünk akkor előttünk lesz az É irány.

Ez a módszer a földön nem mindenhol alkalmazható; pl. az egyenlítő környékén hiába keresi a tájékozódni kívánó turista a déli nap árnyékának irányát, mert a nap csaknem pontosan felülről süt. Figyelembe kell venni az évszakokat is, mert az előbb ismertetett időrendi sorrend csak március 21.-re (tavaszi napéjegyenlőség) és szeptember 23.-ra (őszi napéjegyenlőség) érvényes.

4.4 Óra segítségével

Tartsuk az órát vízszintesen és fordítsuk az óra kismutatóját a nappal ellentétes irányába úgy, hogy kismutató fedje saját árnyékát. A kismutató és a 12-es számjegy közötti szöget megfelezve, a szögfelezés iránya adja az észak – déli irányt (a nagymutató a műveletnél nem játszik szerepet).

Megjegyzés: Nyári időszámításkor mintegy 15 fokos a hiba lehetőség a "kismutatós" módszernél. A nap árnyéka nem mindig délben mutat észak felé. (+/-3-4 fok)

4.5 Tájolóval

A tájolóval történő világtájalt megállapításánál a mágneses északi irányt, kapjuk. Ugyanis a tájolóban elhelyezett mágnestű nem a földrajzi sarok felé mutat, hanem a föld mágneses sarka felé. Az északi sarok közelében levő mágneses sarok (Boothia-félszigeten) felé mutató irányt mágneses északi iránynak nevezzük.

5 A tájoló

5.1 A tájoló története

Túránk felszereléséhez mindenkor hozzátartozik a tájoló is. Úttalan terepen vagy sötétben, rossz, látási viszonyok közölt és általában a tájékozódásnál nélkülözhetetlen segítőnk. Hiába van a legrészletesebb és legújabb kiadású térkép a kezünkben, tájoló nélkül nem tudjuk végrehajtani feladatunkat.

Kis-Ázsia sziklás hegyeiben egyszer egy Magnisz nevű pásztor nyájából elvesztett egy bárányt. Annak keresése közben úgy érezte, mintha vasszegekkel kivert lábbelije és botja hegye a kövekhez tapadna. Így fedezték fel már az Ókorban a „delejes" ércnek a vasat magához vonzó tulajdonságát. De sem a görögök, sem a rómaiak nem tudták, hogy a fonálon szabadon függő, vagy a vízben úszó mágnes megmutatja a világtájakat.

A kínaiak viszont már 2700 évvel időszámításunk előtt ismerték a mágnesnek ezt a meglepő tulajdonságát és a Kínai utazóknak már olyan „delejes" hintóik voltak, amelyeken vízzel te1t edényben fába ágyazott, déli irányba mutató különleges alakú delejes lemezecske úszott.

Ezt a kiváló készüléket előbb az arabok, majd az európaiak ismerték meg a kínaiaktól. Az olasz tengerészek az úszó delejes lemezt csúcsra felfüggesztették és puszpáng dobozba foglalt mágnestűvel cserélték fel. (A puszpáng latinul = buxus.) A manapság általában használt „busszola" tájoló kifejezés valószínűleg ebbő1 ered. Valamivel később a doboz fenekét a mágnestű alatt felszerelték szélrózsával és ezt a készüléket irányfűnek (kompasz) nevezték. Később ezt bővítették és a mágnestűn kívül a környező tárgyak „megirányzására" alkalmas berendezéssel is bővítették, ezt tájolónak hívjuk.

Az iránytű megismerése óta széles kört nyert használata, amit az adatok sokasága is bizonyít. Így pl. 1675-ből származó feljegyzések szerint Nyikolaj Szpafarija, a külügyminisztérium tolmácsa, diplomáciai küldetésben Kínába utazott. Expedícióját tudományos apparátussal is felszerelték. Voltak velük „különböző csillagászati műszerek és iránytűk, amelyekkel meg lehetett állapítani az utak távolságát és meg lehet keresni az egyenes utakat..." Vagy pl. Teleki Sámuel, egyik nagy magyar utazónk meséli 1887 októberében a Kenya (Kelet-Afrika) megmászási kísérlete után: „A köd és az eső napközben minden tájékozódást lehetetlenné tett, egyedül az iránytűre voltam bízva." TÉRKÉP TAN Image041

A példák sorát lehetne felsorolni, amelyek mind a tájoló, mind az iránytű gyakorlatban való alkalmazhatóságának kiválóságát bizonyítják. Jelentéktelen kis műszer az iránytű és mégis olyan szolgálatot tett akár a természetjáróknak, akár a felfedezőknek, vagy a tudósoknak és bányászoknak, amely eredmények fontossága és jelentősége fordított arányban van egyszerűségével és könnyen kezelhetőségével.

Az eddigiekben szándékosan használtuk hol az iránytű, hol a tájoló kifejezést. Nézzük meg, mi a két meghatározás közötti különbség.

Az iránytű - rendszerint kör alakú szelencében elhelyezett mágnestű,, amelynek segítségével,, valamint, a szelence aljára rajzolt világtájirányokkal a fő és esetleg a mellék világtájak hozzávetőleges pontosságú irányait határozhatjuk meg. Az iránytűt a természetjárók általában már nem használják.

A tájoló - beosztással ellátott szelencében elhelyezett mágnestű, amelynek a segítségével a fő világtájakat meghatározhatjuk és vízszintes szögeket (azimutokat) mérhetünk. A szelence beosztása lehet fok, vonás vagy kompaszvonás.

A ma forgalomban levő fokbeosztásos tájolókat általában a természetjárók, a vonásbeosztásúakat a katonák és a turisták is, a kompaszvonásos tájolókat pedig a tengerészek használják. Ez a meghatározás természetesen csak általános. Köztudomású, hogy pl, a szovjet Adriánov-kartájólón mind fok-, mind vonásbeosztás is található. Mindenesetre bármilyen tájoló is kerül a kezünkbe (Patent-Bézárd, Bézárd-tájoló, vagy 39/M. tájoló stb.) - legyen azon fok- vagy vonásbeosztás mindenkor betűjelzéseket is találunk, amelyek a fő világtájakat jelölik. A különböző államok világtáj-rövidítései a következők

5.2 A tájoló részei

A tájoló részei a következők: alaplap, mérő él centiméter beosztással, szelence, iránytű, szelence folyadék, irányhárfa, fok vagy vonásbeosztás, nagyító, fémtükör. A felsoroltak nem mindegyik tájolón találhatók meg.

6 Tájékozódás a terepen tájolóval, térképpel

Térkép alapján a tereptani tájékozódás munkasorrendje a következő: